A novemberi bravúros Mosonmagyaróvár elleni siker után ismét hazai közönség előtt lépett pályára élvonalbeli csapatunk, az év utolsó bajnoki mérkőzésén a Dunaújváros érkezett Kisvárdára. A két gárda az Európa-bajnoki szünetet követően egy mérkőzésen van túl, a Magyar Kupa 4. fordulójában egyaránt búcsúztak a további küzdelmektől. Gulyás Péter együttese a Budaörsön, míg a mieink erősen tartalékosan Mosonmagyaróváron szenvedtek vereséget.
Nagy iramban kezdett mindkét csapat, nálunk Larissa Kalaus szállította a gólokat, a másik oldalon Kpodar és Borgyos Panna válaszoltak egy darabig. Mert bizony összeállt a védekezésünk, amelyen nem nagyon talált fogást a Dunaújváros, annak ellenére, hogy Gulyás Péter sűrűn cserélve kereste a megoldást. Elöl ötletes támadásokat vezetve szereztük góljainkat. Karnik Szabina találatával negyedóra elteltével három gólos hazai előnyt mutatott az eredményjelző. A dunaújvárosi szakvezetés nem is habozott tovább, azonnal kikérték első idejüket, amely eredménnyel is járt, percek alatt ledolgozták hátrányukat. A vezetést azonban nem tudták átvenni, mert Karnik Szabina újfent bevette Wéninger kapuját, majd Szabó Lilit találták meg jól a vonalon. Érződött minden megmozduláson, hogy nagy a tét, a félidő végjátékát sok hiba jellemezte mindkét oldalon és a kapusok is belelendültek az utolsó percekre. Mátéfi Dalma például magabiztosan húzta le Arany pimasz ejtését. Az utolsó percben Larissa Kalaus értékesített egy hetest, majd hátul kivédekeztük a játékrész utolsó támadását. Kétgólos vezetéssel vonulhattunk pihenőre.
Élesen jöttünk ki az öltözőből, Gém Léna elveszettnek hitt labdát mentett meg vetődve, Mátéfi Dalma nagyot védett, Erin Novak pedig passzív jelzésnél az utolsó labdaérintésből hatalmas gólt ragasztott a jobb felsőbe. Szlovén légiósunk alaposan bele is jött a játékba, a második félidő elején négy góljával nagy érdemei voltak abban, hogy hat góllal megléptünk ellenfelünktől. Magabiztos vezetésünk tudatában sem dőlhettünk hátra, mert a Dunaújváros mindent megpróbált. Védekezésváltásukkal okoztak is zavart az addig olajozottan működő támadógépezetünben. Támadásban is megtalálták a réseket és a hajrára lefelezték a különbséget. Az utolsó öt percre fordulva Gém Léna talált be. Majd Leskóczi Boglárka két védése simította ki végleg a homlokokon a ráncokat. Nagyot küzdve megérdemelt győzelmet aratva fontos két pontot szereztünk. A 10. forduló hátralévő mérkőzéseit elnézve nagy eséllyel köszönthetjük majd az új évet a hatodik helyen.
Kisvárda Master Good SE– Dunaújvárosi Kohász KA 28–24 (12–10)
Kisvárda, 450 néző, v.: Nagy F. Túróczy. Kisvárda: Mátéfi – Gém 1, Kovalcsik B. 4, L. Kalaus 10/5, Szabó Lili 3, E. Novak 5, Mérai 2. Csere: Leskóczi (kapus), Gyimesi, Karnik Sz. 3/1, Kostyó, Bucsi, Karé, Roszoha. Edző: Józsa Krisztián. Dunaújváros: Wéninger – Arany 4, Paróczy 2, Kpodar 4/2, Lakatos, Kellermann 1, Török 1. Csere: Bartulovic (kapus), Agócs 2, Borgyos 4, Terzics 4, Luchies, Somionka, Szalai B. 2, Horváth Anna. Edző: Gulyás Péter.
Az eredmény alakulása. 3. perc: 1–2. 7. p.: 4–2. 12. p.: 6–5. 16. p.: 9–6. 23. p.: 9–9. 29. p.: 11–10. 35. p.: 15–11. 43. p.: 21–15. 50. p.: 24–18. 58. p.: 28–22.
Kiállítások: 6, illetve 10 perc. Hétméteresek: 6/6, illetve 4/3.
Mestermérleg
Józsa Krisztián: – Nehéz mérkőzés volt, lehet, hogy az eredmény magabiztos győzelmet mutat, de nagyon megdolgoztunk ezért a két pontért. Védekezésünk nagyon jól összeállt és támadásban is megvalósítottuk amire készültünk. Nagyobb is lehetett volna a különbség, ha a helyzeteinket jobb százalékban kihasználjuk. Gratulálok a csapatnak, mert nagyon fontos két pontot szereztünk meg.
Gulyás Péter: – A Kisvárda hozta a tőle megszokott remek védekezését, amellyel nekünk meggyűlt a bajunk. Ennek ellenére büszke vagyok a csapatomra, mert a második félidőben sokáig tartottuk magunkat, a végén a fizikális és rutinbeli különbség eldöntötte a találkozót. A második félidőben mutatott mentalitásunkból azonban tudunk építkezni a jövőben.
(fotó: Pálinkás Tamás)
