Élvonalbeli csapatunk szokatlanul korán, már május közepén elkezdte a munkát a szezonra. A felkészülés azonban nem volt zökkenőmentes, a vírushelyzet miatt a szövetség átszervezte a bajnoki programot, amely átírta a felkészülésünket. Ráadásul a tervezett kilenc tesztmérkőzés helyett csak hetet tudtunk játszani, azt sem olyan erős ellenfelek ellen, mint ahogy tervezte a szakvezetés, a felkészülés utolsó pillanataiban pedig elveszítettük Veronika Habánkovát. Minden nehézség ellenére végül a kilencedik helyen végeztünk, úgy, hogy kiesés miatt egy percig sem kellett aggódnunk.

- A szezon előtt nehéz volt megítélni, hogy milyenek a reális erőviszonyok. Sok csapatot már előre leírtak, pedig látható volt, hogy ezeknél az alakulatoknál is vannak komoly meghatározó egyéniségek, játékosok. Ezért nem volt egyszerű belőni, hogy ebben az idényben hol a mi helyünk, előzetesen azt gondoltam, hogy reálisan a hetedik, nyolcadik helyre odaérhetünk – kezdte értékelését vezetőedzőnk, Bakó Botond.

- Egy csendes és nyugodt szezonban, még ha merésznek is tűnik, meglehetett volna. Ezt a nyugalmat nem a vírushelyzetre értem, mert az különböző mértékben ugyan, de minden csapatot sújtott. Nálunk azonban történtek olyan drasztikus dolgok, családi tragédiák, amelyek hirtelen jöttek a csapat életében. Ezek teljesen felborították a játékosok lelkiállapotát, illetve azt a nyugalmat, azt a biztonságérzetet, amelyek fontosak egy kiegyensúlyozott jó teljesítményhez. Termány Ritát meg kellett műteni, így őt a bajnokság közel felére elveszítettük, a felkészülés közben érte a sajnálatos tragédia a Dombi lányokat, Luca és Kata azonban óriási lelki tartásról tett tanúbizonyságot, mert egy ilyen helyzetből fel tudtak állni, amiért óriási tisztelet jár nekik. Az utolsó felkészülési mérkőzésünkön megsérült Veronika Habánková, így rá hónapokig nem számíthattunk szóval a bajnokság kezdetére volt elég problémánk – tekintett vissza Bakó Botond.

- Igazoltunk olyan játékosokat, akik előző klubjukban más szerepkörben játszottak, Karnik Szabina nagyon kevés lehetőséget kapott Debrecenben, az önbizalma a padló alatt volt, ezt újra kellett építeni, Mészáros-Mihálffy Adrienn az MTK-ban jobbátlövőben játszott, nálunk meg kellett szoknia a másik lövő pozíciót, ami elég nehezen ment, mert teljesen idegen volt számára. Szélen Milosevics Tímea és Udvardi Laura szinte egyedül oldotta meg az egész szezont. Aztán a covid is közbeszólt, majd mire bevethető állapotba került Termány Rita, ő is elveszítette az édesapját, gondjainkat tetézte, hogy Karnik Szabina is súlyos sérülést szenvedett Székesfehérváron. Ez mind komoly feladatot adott mind a játékosoknak, mind a szakmai stábnak. Nem kevés fejtörést okozott, hogy ebben a helyzetben melyek azok a határok, ameddig elmehetünk, mindezek ellenére azt gondolom, hogy óriási tartásról és küzdeni tudásról tettek tanúbizonyságot a lányok és jó pár mérkőzésen csak apró nüanszok választottak el bennünket a bravúroktól.

Csapatunk a szezon során hullámzó teljesítményt nyújtott, többek között bravúros játékkal legyőztük a Debrecent, képesek voltunk felállni tíz gólos hátrányból egy jó passzban lévő Érd ellen, emellett több mérkőzést is nyertes állásból a végjátékban buktunk el.

- Ingatagok és labilisok voltunk, mert hirtelen jöttek ezek a tragédiák és a súlyos sérülések, ezek visszatükröződtek a játékunkban is. Ebben az állapotunkban voltak kiemelkedő mérkőzéseink, nálunk nagyobb játékerőt képviselő csapatok ellen is szinte a végjátékig nyílttá tudtuk tenni a mérkőzést. Nem volt meg azonban az a kiegyensúlyozott teljesítmény, amellyel az egygólos mérkőzéseket a magunk javára tudtuk volna fordítani.

Vezetőedzőnknek különösen fájt a Fehérvár elleni hazai egygólos vereség.

- Öt hét szünet után léptünk újra pályára és mivel a Debrecen szinte az utolsó pillanatban lemondta mindkét edzőmérkőzést, így edzésből kellett megoldanunk a feladatot. Ez szinte lehetetlen volt, mert edzésen nem lehet modellezni az éles mérkőzésszituációkat – fogalmazott Bakó Botond, aki azt is megemlítette, hogy annak ellenére, hogy kikaptak a Mosonmagyaróvár elleni hazai mérkőzéssel elégedett volt.

- Azon a mérkőzésen nagyon kevesen voltunk, mégis dominálni tudtuk az első félidőt, az akkor szárnyaló Mosonmagyaróvár ellen, a második játékrész végére azonban sajnos elfogytunk. Kiemelkedően teljesítettünk szeptemberben a Debrecen ellen, azt a meccset a védekezéssel és a kapusteljesítménnyel hoztuk óriási küzdelemben. Vácon is jól kézilabdáztunk, de Bouti Fruzsina orrtörése és Siska Pálma kiállítása megpecsételte a sorsunkat. Az ellentétek mérkőzése volt az idegenbeli Érd elleni találkozónk, mert az első félidőben tíz gólos hátrányba kerültünk, amit aztán fordulás után ledolgoztunk és a vége előtt huszonöt másodperccel még vezettünk is.

Bakó Botond azt is elmondta, hogy a Vác elleni hazai találkozóval kapcsolatban is van hiányérzete mert nagyon sok lehetőségünk volt, a mezőnyben jól teljesítettünk, a kapuból azonban nem kapott stabil támogatást a csapat. Továbbá kiemelte, hogy Udvardi Laura, Milosevics Tímea és Dombi Luca a szezon során végi átlag feletti teljesítményt nyújtott, a többieknek pedig voltak kiemelkedő periódusaik, mérkőzéseik, de voltak olyan ingadozások is, amelyeket ki kell nőniük.

- Nagyon sok minden ellenünk szólt ebben az idényben, sok mindennel meg kellett küzdenünk. Bízom benne, hogy a következő egy nyugodt szezon lesz amelyben csak a teljesítményünkre kell koncentrálnunk és arra, hogy szárnyaljunk a pályán – zárta Bakó Botond.

A szerdai záróvacsorát követően a csapat szabadságra vonult, a rövid pihenő után július 19-én kezdi meg a felkészülést a következő szezonra.

A csapat mutatói:

Végeredmény

9. 26 8 2 16 649-715 18

Hazai pályán

13 4 1 8 317-350 9

Vendégként

13 4 1 8 332-365 9

Házi góllövőlista. 113 gólos: Szabó Nina. 99 gólos: Udvardi Laura. 81 gólos: Siska Pálma. 76 gólos: Dombi Luca. 69 gólos: Mészáros-Mihálffy Adrienn. 61 gólos: Veronika Habánková. 55 gólos: Milosevics Tímea. 38 gólos: Karnik Szabina. 21 gólos: Dombi Katalin. 18 gólos: Bouti Fruzsina. 9 gólos: Termány Rita. 6 gólos: Soltész Petra. 2 gólos: Zavaczki Boglárka. 1 gólos: Mátéfi Dalma.