Mint arról korábban beszámoltunk, a következő szezontól minket erősít Larissa Kalaus. A horvát válogatott balátlövővel beszélgettünk, a kezdetekről, eddigi pályafutásáról, jövőbeni terveiről. Larissa azt is elmondta, hogy kit tekint példaképének, de azt is elárulta, hogy melyik magyar étel készítésére kíváncsi.

Miért ezt a sportágat választottad? Volt-e a családodban valaki, aki kézilabdázott, vagy más miatt kötöttél ki a kézilabda mellett? Kérlek mesélj a kezdetekről.

A családomban senki sem kézilabdázott, mielőtt ikertestvéremmel, Dórával elkezdtük volna. Kiskorom óta taekwondo edzésekre jártam, ezt édesanyám szorgalmazta, hogy ha úgy adódik, meg tudja magam védeni a fiúktól. Amikor elkezdtem iskolába járni, az összes lány rohant a kézilabdaedzésre, ez engem is kíváncsivá tett. Ki akartam próbálni, hogy milyen, és amikor először elmentem edzésre, azonnal beleszerettem, ennek már húsz éve.

Ikertestvéred, Dora szintén kézilabdázik. Köztudott, hogy az ikrek között igen szoros a kötelék. Köztetek milyen a kapcsolat? Minden nap beszéltek, vagy csak a fontos dolgokat osztjátok meg egymással? Meg szoktátok beszélni egymás mérkőzéseit?

A szüleink úgy neveltek minket, hogy nyitott legyen a kapcsolatunk, hogy ne csak a szokásos, hétköznapi dolgokról beszéljünk, beszéljük meg, hanem a problémáinkat, örömeinket és bánatainkat is osszuk meg egymással. Ez gyerekkorunk óta így van, nyitott szívvel és füllel fordulunk egymás felé. Ő a legjobb barátom és a legnagyobb támaszom mindenben, amit csinálok.

Miért döntöttél úgy, hogy elhagyod Horvátországot és külföldön folytatod a pályafutásodat? Miért tartottad szimpatikusnak a Kisvárda ajánlatát?

Tíz éve játszom a horvát bajnokságban, úgy éreztem, hogy itt az ideje váltani, hogy egy lépést tegyek előre, kipróbáljak valami újat. A kisvárdai ajánlat nagyon vonzó volt, mert köztudott, hogy a magyar liga az egyik legjobb a világon. A bajnokság kemény, kiélezett minden mérkőzés, ezért hétről-hétre legjobbadat kell nyújtani a pályán, ez pedig nagy kihívás lesz számomra. Kíváncsi vagyok, hogy ezt miként tudom kezelni, megbirkózok-e a feladattal.

Mit tartasz eddigi legnagyobb sikerednek klubszinten, illetve válogatott szinten?

Válogatott szinten egyértelműen a 2020-ban nyert Európa-bajnoki bronzérem kívánkozik az első helyre. Ez hihetetlenül jó érzéssel tölt el azóta is, egy álmunkat váltottuk valóra Dániában. Az már csak hab volt a tortán, hogy posztomon én is jelölt voltam a torna álomcsapatába. Ez óriási lökést adott nekem a folytatásra, utána igazoltam Podravka Koprivnica együtteséhez, amelynek tagjaként rendszeresen pályára léptem a Bajnokok Ligájában. Ami a klubsikereket illeti, A Lokomotiva Zagreb játékosaként 2017-ben megnyertem a Challenge Kupát, 2021-ben ezüstérmes lettem az Európa-kupában, és mindkét nemzetközi sorozatban gólkirálynői címét is elnyertem.

Posztodon sok jó játékos van. Van-e esetleg példaképed, akinek a játékából tudsz inspirálódni? Ha igen, miért ő?

Mindig is Miranda Tatari inspirált, aki a horvát bajnok, Podravka Koprivnica játékosa volt. A klub utánpótlás játékosaként mindig felnéztem rá, magával ragadó volt a küzdőszellem, a legreménytelenebb helyzetben sem adta fel. Sokat merítettem az ő erejéből, megalkuvást nem tűrő mentalitásából.

Mit tudsz a magyar bajnokságról? Mennyire ismered az új csapatodat, a Kisvárdát?

Ez egy nagyon kemény bajnokság, ahol minden klub sokkal jobb körülmények között készülhet, mint a Horvátországban a csapatok jelentős része. A világ legjobb játékosai közül néhányan ebben a ligában játszanak, mint például Stine Oftedal, vagy, hogy magyar példánál maradjak, a tehetséges Vámos Petra. Tudom, hogy nehéz feladat lesz számomra, de minden erőmmel arra törekszek, hogy Kisvárdán a legjobb formámat mutassam. Ismerek néhány horvát játékost, akik korábban ott játszottak, megkérdeztem őket a klubról, és biztosítottak arról, hogy jó helyre jövök, mert minden adott ahhoz, hogy csak a kézilabdára koncentráljak. Tudom, hogy ez a szezon nem úgy sikerült nekik, ahogy szerették volna, ezért már nagyon várom, hogy ott legyek és együtt edzhessek a lányokkal, remélem, hogy a következő szezon jobb lesz.

Egyértelműen azért igazoltak, hogy húzóembere, meghatározó játékosa legyél a csapatnak. Készen állsz a feladatra?

Azt hiszem, ez nagy felelősség minden játékos számára, különösen annak, aki még nem játszott külföldön. Úgy gondolom, készen állok erre a kihívásra, mert van tapasztalatom abban, hogy én vagyok az, aki például elvállalja a lövést döntetlen állásnál, vagy büntetőt fog kiharcolni és értékesíteni, amikor gólra van szüksége a csapatnak. A Lokomotiva Zagreb és a Podravka Koprivnica csapatkapitánya is voltam, így ismerem a mondjuk úgy, idősebb és tapasztaltabb játékosokra háruló felelősségét., Hálás vagyok azért, hogy Kisvárdán ezt látják bennem.

Mit vársz a következő szezontól? Milyen eredménnyel lennél elégedett?

Legfontosabb az, hogy a csapat minél előbb biztosítsa be a biztos bennmaradását, hogy ne kelljen izgulni szinte az utolsó fordulóig. Úgy vélem, hogy ez a játékosállomány, sokkal többre képes, mint amit ebben a szezonban mutatott. Biztos vagyok abban, hogy a fiatalok egy év tapasztalattal a hátuk mögött sokkal érettebben játékot fognak mutatni és az újakkal kiegészülve stabil középcsapata leszünk a bajnokságnak.

Térjünk ár egy kicsit a magánéletedre. Ismered a magyar konyhát? Esetleg van-e olyan étel, amiről eddig csak hallottál, de biztosan meg fogod kóstolni?

Nem nagyon ismerem, de az interneten kutakodva néhány étel hasonlít a mi konyhánkhoz, ilyen például a gulyás, vagy csirkepaprikás. Kíváncsi vagyok, hogy, ezeket hogy készítik a magyarok.

Mivel töltöd a szabadidődet? Van-e valamilyen hobbid?

A szabadidőmben szeretek sokat olvasni és sorozatokat nézni a Netflixen. Mivel pszichológiából diplomáztam, szeretek ezzel a témákkal kapcsolatos podcastokat hallgatni. Szeretek naprakész lenni a szakmámmal kapcsolatban, mert ez lesz az utam a kézilabdás karrierem után. De erről még korai beszélni, most az első helyen a kézilabda és Kisvárda áll.

Isten hozott Larissa, üdvözlünk Kisvárdán!

Larissa, dobrodošla u Kisvardu!

(fotó: AFP)