Végletekig kiélezett mérkőzést játszottunk szombaton a Vác vendégeként. A mieink a 25. percben egyenlítettek és az 59. percig vagy vezetettünk, vagy egyenlő volt az állás. A bravúros győzelem, vagy a pontszerzés azonban elmaradt, mert a hazaiak az utolsó pillanatokban megszerezték a győztes találatot (26–25).
– Egy olyan ki-ki találkozó volt, amire számítottunk. A csapat erejét és fejlődését mutatja, hogy egy Vác elleni idegenbeli mérkőzésre nem esélytelenül utazhattunk el, erre nagyon büszkének kell lennünk – kezdte értékelését vezetőedzőnk, Józsa Krisztián. – A mérkőzést nem kezdtük jól. Védekezésben azokat az egy az egyeket nem tudtuk megoldani, amelyekre készültünk. Ezekből pedig a Vác belső emberei rendre eredményesek voltak. Támadásban pedig nem tudtuk megszerezni azokat az előnyöket, amelyekből eredményesek tudtunk volna lenni.
A Vác bő negyedóra alatt három gólos előnybe került és labdájuk volt a plusz négyre is, de Háfra Noémi lövését Mátéfi Dalma védte.
– Időt kellett kérnem, hogy rendezzük a sorokat. Ezt követően feszesebbé vált a védekezésünk, elöl pedig játékrendszert váltottunk. Sikerült is felzárkóznunk, majd a vezetést is átvettük.
Kétgólos vezetéssel kezdtük meg a második félidőt, előnyünket meg is duplázhattuk volna, három labdánk is volt a plusz négyért.
– Megvoltak a lehetőségeink, hogy eldöntsük a találkozót, kimaradtak a ziccerek, ezzel pedig visszahoztuk a Vácot. De még így is kezünkben volt a mérkőzés, mert a Vác az egyenlítésért küzdött. A végjátékban aztán buta hibákat vétettünk. Küzdeni tudásból jelesre vizsgáztak a lányok, kúsztak, másztak a pályán, harcoltak, így nagyon fájó ez az egygólos vereség.